Nem nagyon járunk szórakozni.
Ez azt jelenti, hogy én egyáltalán nem, Férj pedig nagyon ritkán.
A lelkünkben azonban ott az igény, úgyhogy esténként gyakran hallgatunk zenét és megy a tánc is.
Változatos számokra táncol a család.
Apa a lányaival. Vagy teljesen egyedül.
A Nagy bécsi keringőzik. Vagy csárdásozik. (Utóbbival kapcsolatban kezdetben próbált meggyőzni minket, hogy igazából az alaplépés a “négyet-jobbra-négyet-balra”. )
A Kicsi forog körbe, hányásig szédülve (ez mondjuk zenétől független tevékenység).
A Legkisebb (a kezemből) meghökkent arccal nézi a cirkuszt.
Tegnap este Apa úgy keverte a számokat, hogy egyetemi buli lett belőle.
(A gyerekek táncolni akartak vele, de ő egyedül ropta és közölte velük, hogy “Hagyjatok békén! Apa most megint 21 éves!”)
Késő este, amikor a gyerekek már aludtak, Férj merengett maga elé:
-Volt egy szám az egyetemi bulikban, valami olyasmi volt a szövege, hogy “papa mama rapidu”. Nagyon szerettem. Évek óta keresem.
-Mért nem próbálod meg a keresőben?
-Nem hiszem, hogy ennyi infóval megtalálom. Egy próbát mondjuk megér.
Nem fogjátok kitalálni, mit talált itt.
Él még egy olyan ember a Földön, akiben ez a kérdés, ebben a formában felmerült.
Több éves titokra derült fény.
Jó szórakozást Nektek is!
(Már nem kell megkeresnetek 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: