1.0Nincs nap röhögés nélkülhttps://napihurka.cafeblog.huRöhögőhttps://napihurka.cafeblog.hu/author/rohogo/<div>Augusztus 13. a Balkezesek Világnapja.</div><div><br /></div><div>Tegnap lehetett valami "bal"-energia a levegőben, de inkább a ballábasoké.</div><div><br /></div><div>Úgy kezdődött, hogy reggel a Nagy belelépett valami szögbe/drótba/tüskébe az udvaron. Kiszedték, eddig minden rendben (annyira gyorsan regenerálódott, hogy mire be akartam kenni fertőtlenítő jóddal, addigra nem látszott a seb. Így az egész talpát bekentem.).</div><div><br /></div><div>Aztán délután átjött a szomszéd kislány, akivel a Nagy futóversenyt játszott. Vigyázz-kész-rajt-INDULÁS A KAPUIG! Szerintem a Nagy rosszul lát, maradjunk annyiban, hogy lassítás nélkül rohant bele a kertkapuba (Anyukám itt lett falfehér.). Jegelés, borogatás, üvöltve bőgés.</div><div><br /></div><div>Később a Nagy kiment az udvarra, hogy szóljon  Tibipapának: vacsora van. És álló helyben elesett. Aztán jött a Kicsi, hogy szavak nélkül, de ő is szóljon. És ugyanúgy, lendület nélkül elesett. (Ez az esés egyébként nagyon különleges technikát igényel, majd tartok tanfolyamot belőle...) Földön fetrengés, bőgés.(duplán)</div><div><br /></div><div>Este már a Nagy csak egyszer sírt. Ült a padon, lóbálta a lábát, és "elmondása szerint" az egyik lábát nagyon nekiütötte a másiknak". </div><div><br /></div><div>Nos, a Szüleim, akiknél nyaralunk, eléggé kikészültek a tegnapi naptól. A végén már gyakorlatilag leültették egy padra a Nagyot, nehogy megint elessen (akkor történt a lábösszeütős incidens...).</div><div><br /></div><div>Reménykedve várunk egy szürke hétköznapot.</div>rich