Nincs nap röhögés nélkül

Boldog Új Évet Mindenkinek! (Nyugtassatok meg, ma még senki nem mondta, ugye? 🙂 A történet még az óévből való. A Nagy sokat beszélt arról, hogy már nagyon várja, hogy a Tibipapával elmenjenek megnézni a rákokat és a halakat. Egy idő után az is kiderült, hogy nem a Tropicariumról van szó, hanem a METRO Áruházról. Egy… Tovább »

Apukám (akit a mai napon az Isten éltessen sokáig szülinapja alkalmából!) említette, hogy amikor elmondja a rokonoknak/ismerősöknek annak a német településnek a nevét, ahol jelenleg élünk, igencsak kikerekednek a szemek, magyarul ez ugyanis úgy hangzik mint egy jaj-kiáltás. Mondtam neki, hogy örüljön amiért csak csodálkoznak, mert ha elköltöznénk a közeli DINGOLFING-ba, szerintem még röhögnének is…. Tovább »

(Az elején leszögezném, nem vagyok gonosz és szívtelen, nem szoktam kiröhögni az IGAZI betegeket, sőt! hozzátartozó esetén kedvesnővérként ápolom őket, de a felnőtt nyafogást rosszul tűröm.) Gyermekeim édesapja rosszul érezte magát (nem vicces), ezért felkapta a digitális lázmérőt, mert a tünetei alapján – szerinte – lázas. Miután elvégezte a mérést, közölte, hogy szerinte mégis inkább… Tovább »