Nincs nap röhögés nélkül

Ma hármasban ebédeltünk a kislányaimmal. Idillien hangzik, ugye? A gyakorlatban ez úgy zajlott, hogy folyamatosan ugráltattak valamiért/leették magukat/innivalót kértek/oda kellett vinnem valami plüssállatot, hogy nézze miközben esznek…szóval az én ebédem érintetlenül hűlt ki. Mikor kimosdattam mindenkit, közöltem, hogy akkor most én is megebédelnék. Szépen megmelegítettem az ételt és leültem enni.  A Kicsi úgy érezte, hogy… Tovább »

“- Anya, nagyon finom ez a grízes tészta, amit főztél. Csak nem kellett volna grízt beletenned.”... Tovább »

Tegnap lencsekrémlevest főztem. Ne szépítsük, úgy nézett ki, mint a SÁR.  (Az eredeti receptben vörös lencse volt és curry, az nem nézett ki ilyen rosszul…) Úgy alakult, hogy a Naggyal kettesben ebédeltem. Szerinte úgy nézett ki a kaja, mint a kistesója kakija. Nagy nehezen magába tömött 5 lapos kanálnyit(miután sokat beszéltem a rostok szuper hatásáról… Tovább »