Nincs nap röhögés nélkül

Gyermekeim megkezdték a közösségbe való integrálódást. Rengeteg parám ellenére, egyelőre jól veszik az akadályokat, mindketten lelkesek. Bízom benne, hogy minden kedves olvasómnak van/volt/lesz lehetősége legalább egy rövid beszoktatásra, mert kihagyhatatlan élményekkel gazdagodhat. A bölcsi A Kicsi gyakorlatilag beszoktatta magát, én csendesen figyeltem és nagyon büszke voltam rá. Az udvarra is kimentünk. A Kicsi nagyon jól… Tovább »

(Nálunk aki elsőnek eszi meg a kaját, az az angyal, aki utoljára, az az ördög. Nyilván ez a gyerekek “versenye”. Az ok abban keresendő, hogy a Nagy azt a keveset, amit megeszik (főleg fényt), képes MÁSFÉL ÓRÁN KERESZTÜL majszolni.) Tegnap a Nagy ezzel fogadott az oviban: – Anya! Nem az, hogy én lettem az ördög… Tovább »

4 hónapos németországi tartózkodás után megállapítom: a nyelvtudásom arra elég, hogy NAGYJÁBÓL megértsem, amit mondanak nekem és NAGYJÁBÓL  el tudjam mondani, amit akarok. Pár példával szemléltetném, hogy a “NAGYJÁBÓL” mit is jelent valójában. (elöljáróban annyit, hogy nem esek kétségbe, mindaddig, amíg én jövök rá a félreértés/hallásaimra:) 1. Óvodai hírlevél Az ovi kb. 2 hetente írásban… Tovább »